6. rész - " Ez nem lehet igaz "

Sziasztok.  Egy kis késéssel , de itt van a 6. rész is. Köszönöm az ötödik részhez írt 3 megjegyzést , köszönöm azoknak akik csatlakoztak a fb.  csoporthoz,  és persze köszönöm azoknak akik olvasnak.
Ha van kedvetek csatlakozzatok a facebook csoporthoz is . Köszi.
Nem is papolok tovább , jó olvasást.  ;-)




-Vámpír????- ültem fel hirtelen.
- Aha - ült fel Luke is velem szemben.
- Jó. Erre majd még visszatérek. Nicolas.
- Mi van vele ??? - kérdezte Luke.
- Ő is bukott angyal? - kérdeztem.
- Aha.
- És miért akart megőlni???
- Te nem vagy egy átlagos lány , Sophie.  Mit tudsz apádról ???
- Hogy jön ide apu ????
- Csak mondd el , hogy mit tudsz róla.
- Öt hónapos voltam amikor meghalt , csak annyit tudok , hogy rákban halt meg .
- Apud nem ember .- mondta ki könnyedén , bennem pedig eltört valami.
- Apu is olyan mind te???- kérdeztem számomra is ismeretlen hangon.
- Nem . Ő angyal.
- Nem lehet. Azt hittem , hogy egy angyal csak úgy jöhet a földre,  ha......
- Két lehetőség van arra.- vágott a szavamba Luke- Vagy lejössz , gyilkolsz , és bukott angyallá válsz,  vagy eljössz és nem gyilkolsz . De..
- S , te miért őltél meg egy ártatlan embert??? - vágtam bele én is Luke szavába.
- Mert ha nem , akkor úgy járok mint apád.
- Hogy járt apám? ??- kérdeztem idegesen és értetlenül.
- Ha egy angyal úgy jön le a földre , hogy nem gyilkol , akkor nem mehet vissza az egekebe , de nem is él örök életet.  - mondta Luke , és szomorúan rám nézett.
- Hány évet él egy angyal a földön ???- kérdeztem idegesen.
- 3-4 évet.-  mondta , nekem pedig eleredtek a könnycsatornáim.
- 3-4 évet. - mondtam sírva. Luke megfogta a vállam , de annyira ideges voltam , hogy kirántottam a vállam Luke szorításából , és az ajtó felé vettem az irányt.  Sajnos Luke gyorsabb volt nálam,  elkapta a vállam . -Most nem mehetsz el!-fordított meg , mert eddig a hátamnak beszélt.
- Miért???- kérdeztem szipogva.
- Még van valami amit tudnod kell. - mondta én pedig érdeklődve néztem az arcába- Tudod.... Amikor egy angyal meg egy ember ....khm....szóval.... amikor lefekszenek egymással...- kínlódott megtalálni a megfelelő szavakat,  én pedig elröhögtem magam a bénázásán.
- Ne nevess!!! Nem vagyok a szavak embere. - mondta sértődötten.
- Az látszik - mondtam és a sírós kedvem ellenére elkecagtam magam.
- Szóval.  Ott maradtam el , hogy  a gyermek ami születik az félig angyal félig ember.  Egyszóval nephilim.
- Mi???
- Nephilim.
- Jó jó.  De az mi ????
- Egy nagyon erős , ritka faj.
- Mennyire ritka?- kérdeztem.
- Hát...- húzta el a száját.- Te vagy az utolsó.
- Én???? - lepődtem meg.-A többiek????
- Végeztek velük a bukott angyalok.
- Mi...miért???- kérdeztem.
- Azért , mert a nephilimek el tudják pusztítani a bukott angyalokat. Azért jöttek le az angyalok a földre , hogy egy új fajt hozzanak létre ami el tudja pusztítani a bukott angyalokat, de végül kiderült , hogy egy angyal gyermeke 18 éves koráig pont olyan mint egy ember. Csak azután változik át erőssé és halhatatlanná.-fejezte be Luke  a mondandóját.
- Ezért akart megőlni Nicolas.- érveltem logikusan , mire Luke bólintott.- Te miért nem őltél meg eddig ???- raktam fel azt a kérdést ami már tegnap óta a fejemben van.
- Nem tudom. Csak egyszer őltem meg egy embert. És akkor megfogadtam , hogy soha többé.
- Taylor-t ????- kérdeztem gondolkodás nélkül.
-Mi ??? Nem !!! Egy férfit azon a napon amikor bukott angyal lettem.
- Igaz. Bocsi.- néztem Luke szemébe.- Még van valami amit tudnom kéne???
- Igen. Senkinek sem mondhatsz semmit , és senkiben sem bízhatsz !!!- mondta Luke miközben a szekrényéhez lépett.
- Anyuban sem ???
- Benne sem. És szeretném ha ez mindig nállad lenne.- nyújtott felém egy tőrt.
- És mégis hol tartsam ???- kérdeztem teljesen ledöbbenve , mert azért mégsem járhatok az utcán egy késsel.
- Mit tudom én. Rakd a csizmádba , vagy a táskádba. Csak legyen mindig nállad. Értetted ???- kérdezte.
- Aha- mondtam  , és közben Luke-ot figyeltem , mert éppen úgy döntött , hogy mindent kipakol a szekrényéből.
- Tessék- emelkedett fel , és felém nyújtott egy kulcsot.
- Az meg mi ???
- Nem egy véres rongy , megfoghatod.- nyomta a kezembe , mire egy szúros pillantással ajándékoztam meg.- A házkulcsom.- javította ki magát.
- Minek az nekem???- kérdeztem értetlenűl.
- Ha valami történik nyugodtan átjöhetsz.
- Nem veszélyes egy idegennek átadni a házkulcsot ????
- Már nem vagy idegen számomra.- én pedig elmosolyodtam , majd hamar el is tűnt a mosoly az arcomról , hiszen eszembejutott egy elég fontos kérdés.  Mit mondok anyunak ???
- Luke!
- Mi???- nézett rám .
- Mit mondjak anyunak ? Miért nem voltam suliba , miért nem hívtam ?
- Igen ezen én is gondolkodtam.
- És mire jutottál????
- Semmire , csak gondolkodtam. - mondta pimasz mosollyal.
- Hahaha.- feleltem gúnyosan.
- Nyugi.  Szóval arra gondoltam- húzta el a mondat végét , csak ezért , hogy idegesítsen vele- hogy,  te azt mondod az anyudnak , hogy....
- Luke !!!!!!!- kiáltottam rá.
- Jó na , azt mondod , hogy elromlott az autód , a telefonod pedig már a suliba lemerült , emiatt nem tudtál hívni senkit.
- És mivel anyu délután 5-től  kezdi a munkát , ezért már fél 5-kor elindul , azt is mondhatom , hogy úgy sem lett volna aki utánam jöjjön. - egészítettem ki Luke-ot
- És én , este , amikor jöttem hazafelé megtaláltalak és hazahoztalak.
- És én máma reggel hamarább indultam,  mert te korábban jöttél utánam. - mondtam suttogva - Ez tökéletes.  Köszönöm. - néztem Luke-ra hálásan. Induljunk . - mondtam boldogan.
- Állj meg okostojás - ragadta meg a karomat- ha azt akarod , hogy el is higyje , talán meg kellene várjuk a fél   4-et.- mondta Luke .
- Igazad van. - mondtam- De mit csinálunk addig? ??
- Reggelizünk.

A konyhába leérve felűltem a pultra , s közben Luke-ot figyeltem , aki sürgött- forgott a konyhában
- Tojásrántottát csinálok. - nézett rám Luke mire bólintottam.
- Kavargatod ??- mutatott a kályhán lévő tepsire.
- Igen .- álltam fel és Luke mellé mentem. Nekiálltam kavargatni a tojást, közben Luke sajtot reszelt a tepsibe . Néha- néha a csípőjével elérintette az enyémet , emiatt főzés közben végig bizsergett a hátam.
Miután csendben megettük a reggelit , Luke kérésére segítettem mosogatni.
- Én mosogatok , te törülgetsz. - mondta Luke. A rongyot a kezembe vettem , és vártam , hogy a szőke megmossa az első tányért.
- Ezután mutatok neked valamit.
- Mit ???
- Majd meglátott
Pár másodperc hallgatás után megszólaltam.
- Azt mondtam visszatérek Annabellre.
- Aha. - mondta Luke a kezembe nyomva a villákat.
- Hogy nézett ki ???- kérdeztem . Hogy miért , nem tudom. Csak egyszerűen kíváncsi voltam a lányra aki miatt Luke bukott angyal lett.
- Szép volt , és szőke.  Majd mutatok képet.
- Mikor jöttél le a földre ??-  kérdeztem a késeket törülgetve.
- 1886 -ban.
- Akkor emelték fel New Yorkban a szabadság szobrot.
- Aha.  Na be fejeztük , gyere. - ragadta meg a karom és a terasz felé húzott. Kiérve egy ajtó felé vettük az irányt , amely a ház oldalán volt.
- Ez az ajtó hova vezet ??? - kérdeztem.
- A pincébe. - mondta Luke .Kicsit félve mentem oda le.
- Mi ez ???- kérdeztem , amikor leértünk. A pince pont úgy nézett ki mint egy múzeum.  Tele képekkel és papírokkal.
- Ő Annabell.- emelt fel egy rajzot Luke.