5. rész- " Bukott angyal "

Sziasztok. Itt van a blogom ötödik része. Ha tetszik iratkozzatok fel, pipáljatok. Ja , és csatlakozzatok a Facebook csoporthoz is a linkre kattintva.





Luke hátán egy V alakú , fekete seb ékeskedett . Luke elém lépett , letérdelt , a kezeit pedig a térdemre rakta. Nagy , kék szemeivel az enyémeket nézte. Én leblokkoltam. Az eszem okos fele azt mondta " Rohanj , ne gyere vissza. Felejtsd el Luke-ot! " a másik fele pedig azt , hogy " Maradj . Ez a srác megmentette az életed.  Ennyivel tartozol neki! "
- Sophie,  könyörgöm mondj valamit.  Sophie !!!- fogta meg a karjaimat.
Hiába kényszerítettem a számat beszédre , egy kicsi hang se jött ki a számon.
- Sophie !!!! - rázott meg.
-MI.......VA..VAGY..T..T..... TE?!-böktem ki végül.
- Elmondom. De előbb kérlek szépen nyugodj meg. - simogatta meg a karomat.
- Hogy a fenébe szeretnéd , hogy megnyugodjak ???? Bökd már ki , hogy mi vagy.- ordítottam , majd éreztem ahogy  könnycseppek folynak végig az arcomon.
- Ülj le - mondta Luke nyugodtan.
- Nem!!! - ordítottam az arcába.
- Bassza meg ! Sophie , ülj már le !!!- jött közel hozzám.
- Nem!!- kiáltottam fel , mire Luke felemelte a kezét. A szemeimet szorosan szorítottam össze , a  karjaimat pedig védekezés képen az arcom elé emelve vártam , hogy megüssön . Mivel nem éreztem meg az ütést , lassan leeresztettem a karjaimat , és Luke szomorú arcába néztem.
- Ülj le Sophie. - mondta nyugodtan és hátat fordítva nekem leült az ágyra. Én is helyet foglaltam mellette , és csendben vártam , hogy mondjon valamit.
- Nem vagyok ember. - mondta ki végül.
- Nem mondod.- néztem rá szúrós szemekkel. Mivel nem mondott semmit folytattam.
- Gyors vagy és a tested olyan kemény mint egy szikla. Tudom mi vagy.- mondtam suttogva , és Luke-ra néztem.
- Hát azt kétlem.
- Vámpír vagy .- suttogtam.  Luke kb. fél percig csak bámult,  aztán elröhögte magát.   Hátradőlt az ágyon és a hasát fogva röhögött tovább.
- Most mi van ??? - néztem Luke-ra kérdőn és rávertem a combjára ,  mivel úgy döntött , hogy nem fejezi be a röhögést.
- Ez.... Ez. .... nem találom a szavakat.  - mondta és tovább röhögött.  Az én arcom pedig vörösebb volt egy ráknál.
- Most már be is fejezheted.- néztem Luke-ra.
- Jó.  Bocsi. - mondta majd újra elröhögte magát.
- Luke !!!- néztem rá szúrós szemekkel.
- Tudom , tudom.- komolyodott meg egy kicsit , de azért láttam , hogy legbelül még jól szórakozott rajtam.- De komolyan , hogy jutott eszedbe ilyesmi???
- Nem tudom. - mondtam , majd eszembe jutott , hogy miért is vagyok most itt. - Mi vagy te ?- kérdeztem Luke-ot , mire a fiú arca elkomorodott.

- Ne ijedj meg. - mondta , és megfogta a kezem. Felnéztem Luke szemeibe , amik fehéren csillogtak.  Ijedtemben próbáltam elengedni Luke kezét , de mintha összeragadtunk volna.  A fejemet sem tudtam elfordítani , ezért kénytelen voltam Luke-ra nézni.  A fiú szemei megvakitóttak , emiatt nem láttam semmi mást csak feketét.  A feketeség elnyelt.

~A következő pillanatban egy idegen helyen ébredtem fel. Ha az előbb csak feketeséget láttam , akkor most pont az ellentétét láttam. Fehérséget. Nem voltak falak , nem volt padló , de mégis olyan érzésem volt , mintha egy szobában lennék. Nehéz elmagyarazni.
- Luke.  Tudod mi történik ha lemész az emberek közé.
- Szeretem őt , Noah.- halottam meg Luke hangját.
Megfordultam , és megláttam a szőkét.  Tátva maradt a szám , hiszen a fehér nadrágján és meztelen felsőtestén kívül a két , fehér angyalszárny is a szemembe akadt.
- Úr Isten !- kiáltottam fel jó hangosan , de senki sem hallott meg. Majd Luke felém sétált.  Legelőször azt hittem ,hogy meghallott , de nem állt meg előttem , hanem egyszerűen átsétált rajtam. Ja , hogy láthatatlan vagyok??? Jó tudni. Lehet , hogy meghaltam. Vagy csak álmodok.  A francba Sophie!  Ébredj már fel. Teljesen bepánikoltam.  Mit csinált velem Luke???

- Luke ! Mit csinálsz  ?-
hallottam meg egy lány hangját.
- Inkább boldog leszek Anabellel örökre bukott angyal ként , mint , hogy magányos legyek itt fent!- ordította el magát majd beleszökött egy fekete lyukba.
- Nee!  - kiáltotta Noah és egy szőke lány.
KB.  10 percig csak vártuk , hogy Luke visszatérjen. Mi a fene történik itt???
- Utánna megyek ! - mondta Noah.
- Felejtsd el. Luke elment. Soha többé nem lessz olyan mint amilyen volt.- mondta a szöszi lány.  Majd hirtelen két magas alak jelent meg , és egy fura nyelven szólaltak meg. Noah arca elkomorodott , a szöszi pedig ugyanazon a fura nyelven válaszolt.  Majd megjött Luke.  A szárnya és a kezei vörösek voltak a vér miatt.  A szöszi lány sírva a földreesett , Noah pedig Luke-hoz sietett. A két idegen alak elfogták Luke-ot ,  a földre verték és letépték a szárnyait.  Én , Noah és a szöszi lány egyszerre kiáltott un fel. De sikításunkat össze sem lehetett hasonlítani avval , ami  Luke torkából jött ki. Könnyek áztatták az arcát , a háta pedig a vértől vöröslött. Az egyik magas pedig egy idegen nyelv kíséretében lelökte Luke-ot a fekete lyukba.  Majd újra minden feketeségbe borult. ~

Egy kémény melkhason ébredtem. Egy kéz pedig a hátamat simogatta.  Annyira megnyugtató volt , biztonságban éreztem magam.
- Luke ???- suttogtam.
- Hmm??- mormolta Luke.
- Nagyon sajnálom. - mondtam.
- Mit??
- Ami veled történt.  Rossz volt látni is.- mondtam  szomorúan , a kezemet pedig Luke melkhasára helyeztem.
- Sajnálom , hogy látnod kellett. - mondta.
- Még most sem értem.  Akkor mi vagy te pontosan ???
- Egy bukott angyal. - mondta.
- Oké.  Ígérd meg , hogy ezentúl csak az igazat mondod.- emelkedtem fel egy kicsit , hogy a szemébe tudjak nézni.
- Ígérem- mondta én pedig visszahelyeztem a fejemet Luke melkhasára. Igazság szerint tetszett , hogy így ölelkezve fekszünk Luke ágyában.
- Ki az az Anabellel ???- kérdeztem.
- Anabellel egy nyomorult , idióta lány.-felelte.
- Ő is bukott angyal???-kérdeztem.
- Nem . Ő vámpír. - mondta.